TOP 20 tőzsdepszichó jelenség

2006 óta foglalkozom az opciós kereskedéssel. Ezen idő alatt számos tőzsdepszichó jelenséget sikerült saját magamban és másokban is feltárnom.

Alábbiakban összeszedtem a TOP 20 leggyakoribb tőzsdepszichó jelenséget. Hívhatjuk tőzsdepszichó hibának is, de ezek nem feltétlen hibák, hanem általános jelenségek, amikre érdemes tudatosnak lenni, mert akkor tudjuk csak kontrollálni.

TOP 20 tőzsdepszichó jelenség

Az alábbi lista teljes mértékben szubjektív és nem tükröz semmiféle fontossági sorrendet.

1. Túlzott önbizalom

A túlzott önbizalom gyakran akkor alakul ki, amikor egy sorozatnyi jó kereskedés után a kereskedő úgy érzi, hogy "legyőzte" a piacot vagy hogy a piaci viselkedés olyan mértékben kiszámítható, hogy szinte nem is képes veszíteni. Ez az állapot nagyon veszélyes, mert a kereskedő ebben az esetben gyakran mellőzi az alapvető kockázatkezelési elveket és túl nagy pozíciókat nyit, vagy esetleg olyan eszközökben kereskedik, amelyeket nem ismer eléggé.

A túlzott önbizalom egyik tipikus jele, hogy a kereskedő hajlamos figyelmen kívül hagyni a piaci jeleket, indikátorokat és más racionális elemzési módszereket. A gondolatmenet gyakran az, hogy "én már tudom, mi fog történni, ezért nem kell ezekre figyelnem."

2. FOMO (fear of missing out)

A FOMO akkor keletkezik, amikor a kereskedő lát egy eszközt vagy piacot, amely gyorsan emelkedik vagy csökken, és úgy érzi, ha most nem száll be, akkor lemarad egy nagy lehetőségről. Ebben az állapotban a kereskedő hajlamos lehet elhamarkodottan, és gyakran megalapozatlanul pozíciót nyitni. Az ilyen döntések gyakran nem alapulnak megfelelő piacelemzésen vagy kockázatkezelésen, és emiatt komoly veszteségekhez vezethetnek.

3. Veszteségtől való félelem

A veszteségtől való félelem az egyik legelterjedtebb pszichológiai tényező, amely befolyásolja a kereskedők döntéseit. Ebben az állapotban a kereskedő elkerüli azokat a lépéseket, amelyek potenciálisan veszteséggel járhatnak, még akkor is, ha ezek a lépések hosszú távon nyereségesek lehetnének. Az eredmény gyakran az, hogy a kereskedő túlzottan konzervatív stratégiát választ, és elszalasztja a nagyobb nyereségpotenciállal bíró lehetőségeket.

A veszteségkerülés gyakran önbizalomhiányra vezethető vissza és sokszor vezet analízis paralízishez, amiben a döntésképtelenség veszi át az uralmat a kereskedő felett. A veszteségtől való félelem egyben a kudarctól való félelem is. Pedig a trading-et nem lehet megúszni veszteségek nélkül. Aki nem képes elfogadni, hogy a "játék" része a veszteség, annak el sem szabad kezdenie!

4. Horgonyhatás

A horgonyhatás egy másik fontos pszichológiai tényező, amely nagy mértékben befolyásolhatja a kereskedői döntéseket. Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a kereskedő egy kezdeti értékhez, az úgynevezett "horgonyhoz", köti a döntéseit, és nem tud vagy nem akar ettől elszakadni, még akkor sem, ha új információk vagy piaci változások indokolnák a horgony felülvizsgálatát.

Például, ha egy kereskedő megszokta, hogy egy bizonyos részvény ára általában 100 dollár körül mozog, és hirtelen a részvény 150 dollárra emelkedik, akkor a kereskedő hajlamos lehet azt gondolni, hogy a részvény "túl drága", mert a 100 dolláros ár szolgál horgonyként a fejében. Emiatt esetleg elkerüli a részvény vásárlását vagy put opciót vásárol, annak ellenére, hogy az új árszint teljesen indokolt lehet az alapján, hogy például a cég jelentősen növelte a bevételeit vagy új piacokra lépett.

5. Túlzott kötődés

A túlzott kötődés egy másik gyakori pszichológiai csapda, amibe kereskedők eshetnek. Ezt a hibát azok a kereskedők követik el, akik túlságosan ragaszkodnak egy-egy eszközhöz, stratégiához vagy döntéshez, anélkül, hogy megfelelően értékelnék azok aktuális teljesítményét vagy kockázatát.

Ebben az állapotban a kereskedő elkezd emocionális döntéseket hozni, nem pedig racionálisakat. Egy részvény vagy stratégia iránti túlzott kötődés esetén például a kereskedő hajlamos lehet túlzottan sokáig tartani egy pozíciót, még akkor is, ha a piaci adatok vagy a kereskedési terv már rég azt sugallják, hogy itt az ideje eladni vagy zárni az ügyletet.

6. Veszteség utáni bosszú

A "veszteség utáni bosszú" egy olyan pszichológiai állapot, amikor a kereskedő veszteség után túlzottan kockázatos stratégiát választ, hogy minél gyorsabban visszaszerezze az elvesztett pénzét. Az ilyen "bosszúkereskedés" jellemzően túl impulzív és kevéssé átgondolt, aminek az eredménye gyakran további veszteségek felhalmozódása. Ezek a döntések általában impulzívak és ritkán járnak sikerrel.

7. Nyereség utáni nyugalom

A "győzelem utáni nyugalom" éppen az ellenkezője: egy sikeres ügylet után a kereskedő hajlamos lehet túl megnyugodni, és elfelejteni, hogy a piac folyamatosan változik. Az ilyen túlzott nyugalom vagy önbizalom azt eredményezheti, hogy a kereskedő nem készül fel eléggé a következő ügyletekre, vagy nem veszi figyelembe, hogy a korábbi sikerek nem garantálják a jövőbenit. Ez a jelenség az első pontban részletezett túlzott magabiztossághoz vezethet.

8. Túlzott kockázatvállalás

A túlzott kockázatvállalás sok kereskedő számára ismerős lehet, különösen azok számára, akik nem rendelkeznek még sok tapasztalattal vagy nem alkalmaznak átgondolt kockázatkezelési stratégiákat.

Ebben az állapotban a kereskedő hajlamos nagyobb tétekben kereskedni, mint amekkorákat valójában megengedhetne magának, vagy túlzottan spekulatív stratégiákat választ. Ebben az esetben gyakran hajlamos elfeledkezni a kockázat és hozam arányáról, és csak a potenciális nagy nyereségre hajt.

9. Overtrading

Az overtrading, vagyis a túlkereskedés az egyik leggyakoribb tőzsdepszichológiai hiba, ami a kereskedőket érintheti. Ez különösen azokra a kereskedőkre jellemző, akik úgy érzik, hogy folyamatosan "akcióban" kell lenniük ahhoz, hogy nyerjenek. 

Az overtrading során a kereskedő hajlamos túl sok tranzakciót indítani egy adott időszak alatt, gyakran anélkül, hogy ezek megfelelően indokoltak vagy átgondoltak lennének. Ez a jelenség gyakran összefügg a piaci "zajra" való túlzott reagálással és az impulzív döntéshozatallal. Sok esetben az overtrading fakadhat egy olyan gyerekkori sorskönyvi üzenettől is, mint a "légy hasznos". Csak akkor érzi magát hasznosnak ha csinál valamit, de ez a kereskedés során végzetes is lehet.

10. Veszteségtagadás

A veszteségtagadás állapotában a kereskedő nem hajlandó elfogadni, hogy egy adott pozíció veszteséges lehet, és emiatt nem tesz időben lépéseket a kockázat csökkentése érdekében. Ezt gyakran indokolatlan optimizmus vagy a realitás elferdítése kíséri. A kereskedő ilyenkor gyakran reménykedik abban, hogy a piac "majd csak megfordul", és a veszteséges pozíció ismét nyereségessé válik. Ezt hívom reménytrading-nek:).

11. Utólagos előrelátás

Ez a pszichológiai jelenség arra utal, hogy az emberek hajlamosak úgy gondolni, hogy egy adott esemény vagy kimenetel "nyilvánvalóan" előre látható volt, miután az már megtörtént. Ez torzítja az ember objektív ítélőképességét és önbizalmát, és könnyen vezethet túlzott kockázatvállaláshoz vagy más pszichológiai csapdákhoz. Ha utólag úgy gondolom, hogy valami nyilvánvalóan látható volt előre, de nem tettem semmit, akkor az önértékélési kérdéseket is felvethet.

12. Megerősítési torzítás

Ez a torzítás arra a tendenciára utal, hogy a kereskedők hajlamosak figyelni azokra az információkra, amelyek megerősítik a már meglévő nézeteiket vagy elképzeléseiket, és figyelmen kívül hagyni vagy elutasítani azokat, amelyek ellentmondanak nekik. A megerősítési torzítás miatt könnyen elkerüli a figyelmüket az a kritikus információ, amely megváltoztathatná az elemzésüket.

Tipikusan ilyenkor a kereskedő csak az adott irányba történő híreket és elemzéseket veszi észre. Ha pl. bízik abban, hogy a piac végre tud emelkedni, akkor csak az ilyen jellegű híreket, elemzéseket veszi észre és veszi számításba. A pozíciójával ellentétes elemzéseket, híreket vagy nem veszi észre vagy nem hajlandó róla tudomást venni.

13. Közelmúlt torzító hatása

Ez a jelenség arra utal, hogy az emberek hajlamosak túlsúlyozni a legutóbbi eseményeket vagy adatokat, és ez alapján hoznak döntéseket, miközben figyelmen kívül hagyják a régebbi, de ugyanúgy releváns információkat. Ez a torzítás oda vezethet, hogy a kereskedők túl gyorsan változtatnak egy adott stratégián vagy beállítottságon, csak mert az utóbbi néhány kereskedés vagy piaci mozgás ezt sugallja.

14. Félelem és kapzsiság

Ezek az örök érzések részben mindegyik másik jelenségnél megtalálhatók. A félelem, különösen a veszteségtől való félelem, nagy hatással lehet a kereskedésre. A félelem miatt sokan túl korán zárnak például egy pozíciót, még mielőtt az elérné a beállított "take-profit" vagy "stop-loss" szinteket, esetleg túl sokáig várnak egy rosszul teljesítő pozíció bezárásával, remélve, hogy az majd helyrejön.

A kapzsiság másik oldala az éremnek. Sok kereskedő, főleg ha éppen egy nyereséges szériában van, hajlamos lehet túl nagy kockázatokat vállalni. Az ígéretesnek tűnő, magas hozamú opciós stratégiák különösen veszélyesek lehetnek, ha a kapzsiság felülkerekedik a józan észen.

15. Impulzivitás

Az impulzivitás alatt azt értjük, amikor a kereskedők azonnali, gyors döntéseket hoznak anélkül, hogy mélyrehatóan elemeznék a helyzetet vagy követnének egy előre kidolgozott kereskedési tervet. A FOMO (Fear of Missing Out) vagy a gyors hírek hatására például hajlamosak lehetnek az emberek azonnali pozíciókat nyitni vagy zárni, gyakran nem megfelelő időben. A leggyakoribb eset az impulzivitásra a pánik, amikor pl. a piac elkezd szakadni.

16. Szent Grál keresése

Ez a pszichológiai jelenség arra utal, hogy a kereskedők folyamatosan új és új stratégiákat, indikátorokat vagy kereskedési "tippeket" keresnek, abban a hitben, hogy ezek majd megoldják minden problémájukat és garantált nyereséget hoznak. Az ilyen kereskedők gyakran ugranak egyik rendszerről a másikra, anélkül hogy valamelyiket is alaposan kipróbálnák vagy megértenék. Mondanom sem kell, hogy ennek általában mi a vége: veszteség, kiégés és a trading feladása.

17. Érzelmi döntéshozatal

Az érzelmi döntéshozatal gyakran előfordul a kereskedés során és nagyban befolyásolja a kereskedők hatékonyságát. A döntések, amiket érzelmek vezérelnek, általában kevésbé racionálisak és kevésbé alapulnak a tényleges piaci adatokon vagy elemzéseken. Ehelyett az ilyen döntések általában a félelem, kapzsiság, bosszú vagy akár az öröm érzéseit követik, és ez gyakran nem vezet optimális kereskedési eredményekhez. Kereskedési döntést sosem szabad érzelmi alapon meghozni!

18. Befolyásolhatóság vagy szociális hatás

Ez a pszichológiai jelenség arra utal, hogy a kereskedők hajlamosak mások véleményét, cselekedeteit vagy döntéseit követni anélkül, hogy alaposan átgondolnák vagy elemeznék azokat. Sokszor látható ez például a közösségi médiában, ahol "szakértők" és "influencerek" tippjei alapján kezdik el emberek a kereskedést, anélkül hogy a teljes képet látnák vagy értenék a mögöttes kockázatokat. Ez a felelősségvállalás totális hiányából és akár önbizalomhiányból is fakadhat. De erre van megoldás: tanulni kell;).

19. Összehasonlítás másokkal

A kereskedők hajlamosak összehasonlítani a saját teljesítményüket másokéval, legyen az egy barát, egy online közösség tagja vagy akár egy professzionális kereskedő. Ezt gyakran súlyosbítja a közösségi média, ahol az emberek hajlamosak csak a sikerüket megosztani, és nem a kudarcaikat. Ez a viselkedés komoly önértékelési problémákhoz vezethet, így nem célszerű senkivel sem összehasonlítani magad!

20. Fixált gondolkodásmód

Azok a kereskedők, akik fixált gondolkodásmódban vannak, gyakran hiszik, hogy a képességeik, tehetségük és eredményeik statikusak, és nem változtathatók. Azt gondolják, hogy ha már valamiben "rosszak" vagy "jók", akkor ez így is marad, és kevésbé hajlandók fejlődni vagy új dolgokat tanulni. Véleményem szerint a kereskedő egyik legfontosabb tulajdonságának kellene lennie az alkalmazkodókészségnek. A piac változik, az alkalmazott stratégiákon változtatni kell.

Önismeret és Önfejlesztés: a kulcs a tőzsdei sikerhez

Fenti lista alapján láthatod, hogy a kereskedési sikered nem csak azon múlik, hogy milyen opciós stratégiával kereskedsz, sőt. Köztudott, hogy a trading siker 90%-a pszichológia. Sokszor a pszichológiád az, ami keresztülhúzza a számításaid.

És itt nem csak a tipikus trading hibákról beszélek, hanem mélyebb, gyakran gyerekkori mintákból és hitrendszerekből fakadó problémákról is. Milyen szülői üzenetek határozzák meg a kereskedési stílusod? Hogyan kezeled az önszabotázst vagy a felelősségvállalást?

Éppen ezért ültem le Báry Enikő pszichológus, közgazdász ismerősömmel, és egy hihetetlenül izgalmas, 2.5 órás beszélgetésben boncolgattuk ezt a végtelenül fontos, mégis sokszor elhanyagolt témát.

Miért hallgasd meg ezt a 2,5 órás Tőzsdepszichó Beszélgetést?

• Gyerekkori minták hatásai: megértheted, hogyan befolyásolják a múltbéli élményeid a jelenlegi kereskedési döntéseidet.
  
  
• Hitrendszerek és hiedelmek: feltárjuk, hogy milyen mélyen gyökerező hiedelmek akadályoznak a sikerben.
  
  
• Felelősségvállalás és autonóm működés: megtanulhatod, hogy saját kezedbe vedd az irányítást, és ne a külső tényezőket okold a veszteségeidért.
  
  
• Félelem és frusztráció kezelése: egy rossz döntés után nem kell összeroppannod. Megmutatjuk, hogyan állj fel és maradj higgadt.
  
  
• Önszabotázs és önismeret: felfedjük, miként ismerd fel és küzdj meg az önszabotáló viselkedéssel, amely sok tradernek okoz veszteségeket.

Ha komolyan gondolod a tőzsdei kereskedést, akkor ezt a beszélgetést egyszerűen nem hagyhatod ki. Itt nem csak az én 17 éves tapasztalatomat osztom meg veled, hanem egy pszichológus szakértő véleményét is meghallgathatod.

AKCIÓ: Most 50%-os kedvezménnyel vásárolhatod meg a beszélgetést. Használd a PSZICHO50 kuponkódot!

Válj jobb kereskedővé most, ne hagyd, hogy a berögzült mintáid korlátozzanak!