A kockázat érzelmi elfogadása

Köztudott, hogy a kereskedés során igazán csak egy dologra van ráhatásunk, a kockázatvállalás mértékére. De vajon a bevállalt kockázatot el tudjuk-e fogadni?

A kockázat kezelése alapvetően egy technikai dolog: lehet használni stop megbízást, lehet opcióval fedezni, vagy maga az opciós pozíció mérete egyben a korlátozott kockázat. Ez ideáig rendben is van, ezt meg lehet tanulni és szépen alkalmazni.

De a legtöbb ember ettől még magát a kockázatot se mentálisan, se érzelmileg nem fogadta el. És ilyenkor kezdődnek a gondok...

A kockázat érzelmi oldala

Attól még, hogy a kockázat kezelve van technikailag, automatikusan nem jelenti azt, hogy el is fogadtam.

Honnan lehet tudni, hogy valóban elfogadtam-e?

Nagyon egyszerű: ha érzelmileg megrángat a veszteség figyelése, stresszelek tőle, nem tudok másra gondolni csak adott pozícióra akkor biztos lehetek benne, hogy valójában nem fogadtam el a kockázatot. Olyankor csak a technikai kockázatkezelés történt meg, de annak érzelmi, pszichés és mentális elfogadása nem.

A kockázat érzelmi elfogadása több dologgal függ össze:

• mit jelent számomra a veszteség,
• mit jelent ha átmenetileg csökken a vagyonom,
• teljes felelősséget vállaltam-e a döntésemért vagy másokat követek vakon (akkor őket hibáztathatom),
• ha veszítek azzal csökken-e a saját "értékem" a szememben,
• elfogadom-e, hogy nem láthatom egy adott pozíció kimenetelét előre,
• elfogadom-e, hogy a veszteség nem feltétlen hiba, hanem a kereskedés velejárója.

Érdemes a fentieken elgondolkodni ha a veszteséges pozíciók nézegetése érzelmileg megborít.

Kereskedői egyedfejlődés

A veszteség érzelmi, pszichés és mentális elfogadása a kereskedő egyedfejlődésének része. Nem kikerülhető, nem megúszható. Ezen végig kell menni. Van akinél ez évekig tart, mert esetleg gyerekkorában azt tanulta, hogy nem hibázhat, tökéletesnek kell lennie és ebbe nem fér bele az, hogy veszít. Pedig, aki kereskedésre adja a fejét, azoknak ezeket a szülői üzeneteket el kell engednie.

Na de hogyan?

Nagyon közhelynek hangozhat, de ide az önismereten keresztül vezet az út. A kereskedőnek rá kell látnia arra, hogy milyen gyerekkori minták, korlátozó hiedelmek és programok vezérlik.

Ha ezen nem dolgozik, a kockázat valós elfogadása vagy soha nem történik meg, vagy annyira elhúzódhat, hogy idő előtt kiszáll az egészből.