Előreszaladtam - mégis mi határozza meg a részvény árát?
Sokat tűnődtem azon, hogy vajon mi határozza meg egy adott részvény árát.
Miért van az, hogy egyes részvények emelkednek, mások esnek folyamatosan. Alapvetően a részvény árfolyamát két dolog határozza meg: a profit és az osztalék.
Profit: a cég nyereségessége, vagyis az az összeg, ami a költségek kifizetése után a bevételből megmarad. Minél nagyobb profitot termel a cég, annál vonzóbbá válik a befektetők számára. Miért? Az osztalék miatt.
Osztalék: a részvényesek részére kifizetett összeg, ami általában negyedévente történik meg. Ha adott napon birtoklod a cég részvényeit akkor jogosult vagy az osztalékra. Ez olyan, mintha kamatot számolna el neked a bank. Minél több profitot termel a cég, annál több osztalékot tud kifizetni. Így végső soron az osztalék mértéke az, ami egy céget vonzóvá tesz a befektetők körében.
Ha ez így van, akkor minek köszönhető, hogy napi szinten fluktuál az árfolyam? A napi fluktuáció a befektetői elvárásoknak köszönhető. A cég osztalék és profit kilátásai mellett számos egyéb olyan tényező van a piacon, ami napi szinten befolyásolhatja a befektetői hangulatot. Például:
- infláció mértéke,
- aktuális politikai helyzet,
- nyersolaj ára,
- adott szektor általános helyzete,
- piaci vásárló erő,
- adott szektorban mozgó cégek gyorsjelentései,
- spekuláció, stb.
Nézzünk két példát:
Osztalék: a részvényesek részére kifizetett összeg, ami általában negyedévente történik meg. Ha adott napon birtoklod a cég részvényeit akkor jogosult vagy az osztalékra. Ez olyan, mintha kamatot számolna el neked a bank. Minél több profitot termel a cég, annál több osztalékot tud kifizetni. Így végső soron az osztalék mértéke az, ami egy céget vonzóvá tesz a befektetők körében.
Ha ez így van, akkor minek köszönhető, hogy napi szinten fluktuál az árfolyam? A napi fluktuáció a befektetői elvárásoknak köszönhető. A cég osztalék és profit kilátásai mellett számos egyéb olyan tényező van a piacon, ami napi szinten befolyásolhatja a befektetői hangulatot. Például:
- infláció mértéke,
- aktuális politikai helyzet,
- nyersolaj ára,
- adott szektor általános helyzete,
- piaci vásárló erő,
- adott szektorban mozgó cégek gyorsjelentései,
- spekuláció, stb.
Nézzünk két példát:
Potash két évig szinte folyamatosan emelkedett. Hogy miért? Mert az agrár szektorban mozog, ahol növekedtek az árak, így a profit és az osztalék mértéke is emelkedett, ami vonzóvá tette a papírt a befektetők körében.
Íme egy ellenpélda:
Merrill Lynch 2007 eleje óta esett szinte folyamatos. Ennek az oka, hogy elég erős kitettséggel rendelkezik a hitelpiacon és a másodlagos jelzálogpiaci válság során hatalmas veszteségeket szenvedett el. A veszteségeknek köszönhetően a profit és az osztalék mértéke folyamatosan csökkent, így a befektetők más céget kerestek a pénzüknek, vagyis eladták. A folyamatos eladásnak a következménye a folyamatos áresés, ami nagyon szépen látható az ábrán.
Fentiekből jól látszik, hogy a fundamentális adatok hosszútávon határozzák meg a részvény árát, míg rövidtávon a technikai elemzés. Ha hosszútávon gondolkodsz, mindenképp el kell mélyedned a fundamentális elemzésben és figyelemmel kell kísérned adott cég profit és osztalék eredményeit / kilátásait.
A kereslet (a vevő) és a kínálat (az eladó) folyamatos harca következtében alakul ki a napi ármozgás. Amikor több a vevő, mint az eladó, akkor az ár emelkedik, vagyis a kereslet nő. Ha több az eladó, mint a vevő, az ár csökken, vagyis a kereslet visszaesik. A napi árfolyam fluktuáció a kereslet-kínálat egymáshoz viszonyított helyzetéből származtatható.
A kereslet (a vevő) és a kínálat (az eladó) folyamatos harca következtében alakul ki a napi ármozgás. Amikor több a vevő, mint az eladó, akkor az ár emelkedik, vagyis a kereslet nő. Ha több az eladó, mint a vevő, az ár csökken, vagyis a kereslet visszaesik. A napi árfolyam fluktuáció a kereslet-kínálat egymáshoz viszonyított helyzetéből származtatható.
Tanulságok:
- Hosszútávon a profit és osztalék mértéke határozza meg a részvény árát.
- A napi árfolyam fluktuáció a kereslet-kínálat folyamatos változásának köszönhető.
- A rövidtávú ármozgások mögött számos egyéb tényező áll, pl: nyersolaj ára, infláció, stb.
