Iránymentes kereskedés opciókkal 2. rész
Opciós rovatunk tizedik részében folytatjuk az opciós iránymentes kereskedést, és a szintkereskedés lehetőségeit vesszük számba.
Millásreggeli: Na folytassuk az eszmecserét, merthogy ugye egy két részes etap második része következik. Az iránymentes kereskedésről beszélgettünk a múlt alkalommal, megbeszéltük, hogy annak van két módja, a csatorna és a szintkereskedés. A csatornát azt megbeszéljük, most egy szintet ugrunk. Na Gergő, akkor hogyan tovább?
Nagy Gergely: No, hát akkor múltkor csatornáztunk, most szintezünk. Na hát a szintkereskedés az egy picit más, mint a csatorna, de én azért soroltam az iránymentesbe, mert itt sincs célár. Tehát itt is az van, hogy van egy elképzelésem, viszont a célárat nem kell kitalálnom.
Következőképpen néz ki a dolog. Ha látok mondjuk egy komolyabb támaszt vagy ellenállást a charton, ahonnan azt gondolom, hogy föl vagy lepattan az árfolyam, akkor tudok opciós stratégiával szintet kereskedni, ahol nem kell megmondanom azt, hogy hova megy az árfolyam. Mondok egy példát. Tegyük föl, az árfolyam már nagyon régóta pattog itt az 50-es szinten, és ismét úgy gondolom, hogy vissza fog pattanni, tehát egy aljat képezett 50 környékén, tehát egy támaszként funkcionál, akkor azt mondom, hogy ezt az 50-es szintet kiírom egy opciós stratégiával, és ebben az esetben nekem nem kell megmondanom, hogy hova pattan föl, hogy 51 52 vagy 55, azzal tudok pénzt keresni, hogyha igazam lett, és a szint megtartja magát, tehát tényleg nem lesz 50 alatt lejáratkor. Tehát itt kvázi nem azt mondom meg, hogy hol lesz az ár, nem azt mondom meg, hogy 50-ről fölmegy 52-re, hanem azt mondom, hogy hol nem lesz az ár, tehát szerintem nem lesz 50 alatt.
És ebben az esetben ha jobban belegondolunk, kettő irányt kereskedek, mert nekem az is jó, hogyha az árfolyam oldalazik, és az is jó, hogyha emelkedik.
És ez ugyanígy igaz az ellenállásnál is, hogyha mondjuk 100-on pattog az árfolyam, és már harmadjára lepattan 100-ról, tehát ellenállást képezett, akkor ott nem kell megtippelnem, hogy most lepattan 90-re, vagy 95-re, hanem kiírom a 100-as szintet opciós stratégiával, és hogyha 99.99 az árfolyam, én akkor is elteszem a kiírásból származó prémiumot.
Itt megint én egy opció kiíró vagyok, nem tudok többet keresni, mint a prémium, amit beszedtem kiíráskor, és mindegy, hogy az árfolyam 1 centtel van a szint alatt lejáratkor vagy 20 dollárral, én akkor is ugyanazt az összeget tudom eltenni.
MR: Értem, milyen jellegzetességei vannak ennek a szintkereskedésnek? Néhányat emeljünk ki. Például ajánlod-e ezt kezdőknek, vagy alacsony összeggel lehet-e például ezt? Mekkora alapletétet követel egy ilyen kereskedés?
NG: Hát itt attól függ, hogy milyen maga a termék. Hogyha egy részvény vagy egy ETF, aminek nagyon szűk az árjegyzése, akkor ott 50-100 dollárral is el lehet ezt a játékot kezdeni, és az a szép benne, hogy ez egy spread stratégia, ez egy kétlábú összetett ügylet, ami annyit jelent röviden, hogy korlátozott a kockázata, tehát nagyon pici összeggel és nagyon kezdő is el tudja kezdeni, tehát nem lehet vele számlát darálni, meg nem lehet vele elszállni marginban sem, előre meghatározott a kockázata az ügyletnek.
És mivel ugye említettem, hogy itt is kiírásról beszélünk, ezért meg kell határozni az időtávot. Én azt mondom, hogyha a stratégiában az 1:1-es risk/reward elérhető, tehát mondjuk 100 veszteség 100 nyereséggel szemben, akkor amennyire csak lehet, a legkevesebb időtávot kell hozzá választani, tehát én már láttam olyat, hogy 5 napra is megvolt ez a risk/reward, 5 napra is, 5 napos kiírás esetén. Ugye múltkor a csatornánál beszéltünk, hogy ott minimum a 60 nap érdemes, itt viszont arra mennék rá, hogy mivel közel van a szint a piaci árhoz, hogy túl sok idő ne legyen benne, mondjuk ilyen maximum 30 nap. Arra már ezt bőven tudja, ezt a risk/reward-ot.
MR: Aha, tehát jó esetben, egy ilyen 5-6 napot ha kihúzunk, hogy a 3 irányból az 1 rossz jöjjön be, akkor akár a 100 dollár befektetésünkre kereshetünk még 100-at.
NG: Igen. És itt általában a risk/reward 1:1-nél nem tud jobb lenni, mivel itt a valószínűség megint nekünk dolgozik. Tehát a 3 irányból 2-ben lehet kvázi profitálni, tehát mondhatjuk azt, hogy 66%-os irányvalószínűsége van, mert hogyha minden irányba 33.
MR: Igen, mert ha emelkedik, és én mondjuk az alját akarom megtippelni, ha emelkedik, az jó nekem, ha oldalaz, jó nekem, egyedül az esés nem jó, tehát a 3 irányból 2-nél nyerőben vagyok.
NG: Így igaz. Itt egyedül az fájhat, hogy mondjuk megtippelem az alját, és mondjuk elképesztő módon elindul fölfele, és akkor ugye fix a profit, tehát hogy nem tudtam többet keresni még abból sem, hogy nagyon szépen elindult, de ugye pont az a lényege, hogy szintkereskedés, nincs célár a fejemben, nem kell azon görcsölni, hogy most hol lesz az árfolyam, hova tegyem a take profitot.
MR: Hát valamiért mindig nyekereg a tőzsdei kereskedő, ha veszít azért, ha nem keres eleget, akkor meg azért.
NG: Igen, ez egy pszichó csapda.
MR: Termékspecifikáció van-e, tehát van-e javasolt termékkör, amiben érdemes ezt csinálni, vagy tulajdonképpen mindenre.
NG: Hát a leglikvidebbeket mindenképpen javaslom, tehát az ilyen amerikai típusú ETF-eket és részvényeket, de lehet ezt határidővel is csinálni, csak a lényeg az, hogy a strike-ok, az árjegyzés, tehát az elérhető strike-ok, amin opciót lehet kiírni, azok legyenek közel egymáshoz, mert akkor lehet jó risk/reward-ot elérni.
MR: De egy konkrét példát tudnál mondani? Ezeket szeretjük, ebből lehet megérteni sava-borsát az egésznek.
NG: Ma reggel néztem egy euró-dollárt, ha mondjuk valaki arra spekulálna, hogy itt a görögök helyzete megnyugszik. És reggel amikor néztem, 1.10-en volt az USD, néztem egy olyan kiírást, hogyha azt feltételezem, hogy ez az alja, és innen már csak fölfele megyünk, akkor az 1.10-es szintet ki tudom írni. A lehetséges hátralevő idő az a 30 napos lejárat volt, és itt azt néztem, hogyha egy ilyen spread-et kiírok, akkor a profitja 300, a vesztesége 300. Tehát kb. ez az 1:1 risk/reward itt is megvan. Ha megpattan az árfolyam 1.10-ről és megyünk fölfele, akkor 300 dollárt lehet úgy keresni, hogy igazából nem tippeltem célárat.
És mivel ez egy fedezett ügylet, ezért hogyha lemegy paritásba az euró, akkor sincsen probléma, mert a maximum veszteség 300 dollár. És egyben a margin is kb. ez a 300 dollár.
MR: Apropó veszteség, Lehet a veszteséget minimalizálni? Vagy még jobban csökkenteni, magyarul meg lehet-e válni az egész pozíciótól menet közben, ha úgy látom, hogy itt félreértés történt. De maradva a konkrét példánál, ha a paritás, és még tovább megy, én meg ott ülök tétlenül, és nézem a száguldást, azt nem szokott jó érzés lenni. Ki lehet-e szállni?
NG: Hát hogyha már lement paritásba, akkor már max veszteségben van ez az ügylet. Ott már nem. Itt akkor lehet kiszállni, ha mondjuk 1.10-ről nem megpattan, hanem lemegy 1.08-ra, akkor lehet, hogy a 300 dolláros max. veszteségből még csak 150 van, és akkor ott ki tudok szállni, de ha már paritásban van, akkor esélyem nincs. Akkor már elhozta a max. veszteséget, viszont nem kell rajta stresszelni, mert tudjuk előre, hogy mennyi a maximum. És ha mondjuk ez nem egy euró-dollár határidős termék lenne, hanem mondjuk egy akármilyen pici részvény vagy ETF, ott lehet a kockázatot belőni akár 50 dollárra is, vagy akár 25-re. Néztem olyat reggel, hogy mondjuk egy pici ETF-nél, akármelyiknél, ahol szűkek az árközök, ott akár 25 dolláros kockázattal is be lehet menni. Korlátozottként.
MR: Oké. Jól hangzik ez, és hát szerintem akkor elmondtuk a hallgatóknak az iránymentes kereskedés minden csínját-bínját, ha te is így gondolod, akkor megköszönjük a közreműködést, és akkor jövőhéten majd folytatjuk egy újabb fejezettel.
NG: Rendben, köszönöm szépen.
MR: Kérem szépen az opciós rovatunkban az iránymentes kereskedés 2. részével, a szintkereskedéssel foglalkoztunk, és ebben segítségünkre volt Nagy Gergely, az opcioguru.com tulajdonosa, oktatója.
Ha szeretnél további hasznos cikkeket olvasni az opciókról, ajánljuk az alábbiakat:
Ha pedig szívesen tanulnál az opciókról, itt feliratkozhatsz az OpcioGuru teljesen ingyenes, 30 napos online képzésére.
