A két opciós főszereplő: Call & Put
Ahhoz, hogy elindulj az opciós világban, két alapvető opciós termékkel kell megismerkedned. Ők a Call vagyis a vételi opció és a Put azaz az eladási opció. Az összes többi stratégia ezen két opcióra építkezik és ezeket kombinálja.
Elsőre azt gondoltam, hogy "Wow, ennyi az egész? Akkor már tudok is opciózni..." - és itt kezdődtek az óriási bukták. Ezeket majd szépen sorba veszem, hogy neked sikerüljön elkerülnöd. Így pár év távlatából visszanézve, elképesztő, hogy mennyire naív és indokolatlanul magabiztos voltam, már ami a kezdeti opciós tudásomat illette. Gyönyörű buktáim és ebből kifolyólag tanulságaim voltak és ezt mind megosztom veled az út során. Kezdjük az alapoknál...
Call - vételi opció
Vételi opció az a szerződés, ami jogot biztosít az opció vásárlójának az opcióhoz kötött részvény megvásárlására megadott céláron, megadott lejáratig bezárólag.Az opció eladója ezzel szemben kötelezettséget vállal arra, hogy egy adott céláron eladja az adott részvényt az opció vásárlójának. Vételi opciót akkor vásárolunk, ha a részvény emelkedésére számítunk. Vételi opciót akkor adunk el, ha a papír esésére számítunk, vagyis nem fogják ellenünk lehívni az opciót. Ezekről a stratégiákról bővebben a stratégiák menüpontban olvashatsz.
Vegyünk egy példát:
XYZ cég papírjának az emelkedésére spekulálunk. Ekkor két dolgot tehetünk, megvesszük a részvényt (outright), vagy a hozzá kapcsolódó opciót. Mi természetesen az opció megvásárlása mellett döntünk, hiszen tisztában vagyunk vele, hogy az opcióval magasabb hasznot érthetünk el, alacsonyabb és jobban menedzselhető kockázat mellett. Okosan kiválasztjuk a célárat és lejárati dátumot (kiválasztási kritériumokról később). Várunk, várunk, majd a papír a mi irányunkba mozdul el. Ilyenkor két dolgot tehetünk. Gyakoroljuk a vételi jogunkat és lehívjuk a 100db (ismétlés: 1 opció = 100 db részvény) részvényünket a céláron. Ekkor rögtön el is adhatjuk a részvényt, ezzel realizálva a hasznunkat. Ezt a stratégiát kevesebben választják, mert több tőkét igényel, hiszen meg kell venni 100x a részvényt. A másik - elterjedtebb - profitrealizálási stratégia a vételi opció eladása még a lejárat előtt. Mivel a papírunk emelkedett, ezért maga az opció prémiuma is emelkedett, így profitban tudunk kiszállni az ügyletből.
Összefoglalva:
vételi opció vétele: jogot biztosít a részvény megvásárlására - emelkedésre játszunk
vételi opció eladása: kötelezettséget jelent adott részvény eladására - esésre játszun
Put - eladási opció
A vételi opció ellentettje. Vagyis egy jog, az adott részvény eladására megadott céláron megadott lejáratig. Az eladási opció vétele jogot biztosít, míg annak eladása kötelezettségvállalást von maga után. Ugyanazt a példát tudjuk hozni, mint a vételi opció esetében, vagyis megfelelő esés után vagy eladjuk az opciónkat (ami mivel a papír esett, prémiumban emelkedett) vagy shortoljuk a részvényt. A részvény shortolása azt jelenti, hogy esésre játszunk, vagyis eladjuk a részvényt. Hogy is adhatjuk el, ha nem a miénk? Kölcsönvesszük (kamatért fejébe) a brókerünktől, majd eladjuk és ha tényleg esett az ár, akkor alacsonyabb áron visszavásároljuk és visszaadjuk a brókernek a kamattal együtt. Ha ellenünk mozdult el a piac, akkor a veszteség korlátlan, mert felfelé elméletileg bármeddig mehet a papír.Összefoglalva:
eladási opció vétele: jogot biztosít a részvény eladására - esésre játszunk
eladási opció eladása: kötelezettséget jelent az adott részvény megvásárlására - emelkedésre játszunk
Mit tartalmaz egy opciós szerződés?
Az alábbi információkat kell tartalmaznia egy opciós szerződésnek:
- a részvény, amihez az opciót vesszük (underlying). Pl. MSFT, AAPL, EMC, stb
- a lejárati dátum (expiration date). Pl. 2008 Aug
- célár (strike price). Pl. 55
- opció típusa: Call v. Put
- prémium: vagyis az opció ára
- opció darabszáma. Min 1., ami 100 db részvény eladására vagy vételére biztosít jogot vagy kötelezettséget.
Tanulság:
- Az opciós piac két főszereplője: Call, Put, minden további stratégia ezek kombinálásával jön létre.