Csökkenő háromszög (Descending triangle)
Definíció: csökkenő háromszög egy meglévő csökkenő trendben alakul ki egy rövid időn belüli éles esést követően. Általában trendkövető alakzat, de előfordul egy emelkedő trend legtetején is, ami egyértelműen a trend fordulását jelző előre.
Az ármozgás folyamatosan teszteli a horizontális támasz szintet, majd egyszer áttöri és kilép a háromszögből.
Emlékeztetőül az alakzatok bevezetését itt találod.
Ahogy az árfolyam teszteli a horizontális szintet, folyamatosan egy egyre csökkenő diagonális ellenállási szintet alakít ki, így formálja meg a csökkenő háromszög alakzatot. Csökkenő háromszög esetén az ellenállás a csökkenő diagonális vonal és a támasz a horizontális vonal.
Az ármozgás folyamatosan teszteli a horizontális támasz szintet, majd egyszer áttöri és kilép a háromszögből.
Emlékeztetőül az alakzatok bevezetését itt találod.
Ahogy az árfolyam teszteli a horizontális szintet, folyamatosan egy egyre csökkenő diagonális ellenállási szintet alakít ki, így formálja meg a csökkenő háromszög alakzatot. Csökkenő háromszög esetén az ellenállás a csökkenő diagonális vonal és a támasz a horizontális vonal.
A kitörés általában a háromszög csúcsánál következik be, de történhet korábban is, ami erős csökkenő trendet jelez előre.
Sikeres: egy csökkenő háromszög akkor lép életbe, ha a horizontális támasz szintet áttöri az árfolyam. Ez a szint a továbbiakban ellenállásként funkcionál.
Sikertelen: ha a támasz áttörése után a visszatesztelést nem tartja meg a diagonális ellenállási szint, akkor kimondhatjuk, hogy az alakzat hibás, nem működik.
Időtáv:
Rövidtávú alakzat, ami azt jelenti, hogy általában egy hónap alatt alakul ki, de nem tart tovább mint 3 hónap.
Célár:
a horizontális ellenállási szint és a diagonális támasz szint közti legnagyobb távolság + kitörés szintje.
Időhorizont:
a háromszög kezdetétől a kitörésig eltelt idő jövőbeni kivetítése.
Mielőtt megmutatnám, hogyan számolom a kitörési pontot és a stop loss szinteket, meg kell ismerkednünk az ATR nevű indikátorral. Alapvetően egy papír átlagos volatilitását méri. Az ábrán látszik, hogy az ATR mellett van egy (14)-es érték ami azt jelenti, hogy az elmúlt 14 nap átlagának volatilitását mutatja a grafikonon alul. Ez arra jó, hogy megtudjam, hogy átlagosan mekkora az elmozdulása a papírnak. Az indikátor alapján MOS átlagos volatilitása a kitörés környékén 9 volt.
Rövidtávú alakzat, ami azt jelenti, hogy általában egy hónap alatt alakul ki, de nem tart tovább mint 3 hónap.
Célár:
a horizontális ellenállási szint és a diagonális támasz szint közti legnagyobb távolság + kitörés szintje.
Időhorizont:
a háromszög kezdetétől a kitörésig eltelt idő jövőbeni kivetítése.
Mielőtt megmutatnám, hogyan számolom a kitörési pontot és a stop loss szinteket, meg kell ismerkednünk az ATR nevű indikátorral. Alapvetően egy papír átlagos volatilitását méri. Az ábrán látszik, hogy az ATR mellett van egy (14)-es érték ami azt jelenti, hogy az elmúlt 14 nap átlagának volatilitását mutatja a grafikonon alul. Ez arra jó, hogy megtudjam, hogy átlagosan mekkora az elmozdulása a papírnak. Az indikátor alapján MOS átlagos volatilitása a kitörés környékén 9 volt.
Kitörési pont:
Amikor az árfolyam áttöri a horizontális támaszt és legalább az átlagos ATR értékkel bezuhan. Példánkban minimum 9-et kell esnie, hogy elhiggyem, hogy az alakzat működik.
Stop loss:
Ha az árfolyam az átlagos ATR értékkel letöri a diagonális ellenállási szintet, akkor zárom a pozíciót.
Volumen:
Az alakzat kialakulása során általában csökken a volumen, majd átlagosnál nagyobb volumen mellett történik meg a kitörés.
Trade:
Ha jelentős volumen mellett kitör a háromszögből, érdemes felvenni egy short pozíciót. Sok esetben a kitörés után visszateszteli a ellenállást, ami addig támasz volt. Érdemes lehet a visszatesztelést is megvárni, de kockázatos, mert ha nem történik meg, akkor az elmozdulás elejéről le lehet maradni. Ha csak napon belül töri át a horizontális támaszt, de nem zár alatta, akkor még várni kell egészen addig, amíg a záróár nem lépi túl a támaszt, jelentős volumen mellett.
Figyelem:
Gyanús, hogyha az ár nem tört ki az alakzatból egészen a háromszög csúcsáig. Ha a csúcsnál nem történt meg a kitörés, valószínűleg már nem is fog. Általánosságban a háromszög 2/3-ánál ki szokott törni az alakzatból, de legkésőbb a háromszög csúcsánál.
Amikor az árfolyam áttöri a horizontális támaszt és legalább az átlagos ATR értékkel bezuhan. Példánkban minimum 9-et kell esnie, hogy elhiggyem, hogy az alakzat működik.
Stop loss:
Ha az árfolyam az átlagos ATR értékkel letöri a diagonális ellenállási szintet, akkor zárom a pozíciót.
Volumen:
Az alakzat kialakulása során általában csökken a volumen, majd átlagosnál nagyobb volumen mellett történik meg a kitörés.
Trade:
Ha jelentős volumen mellett kitör a háromszögből, érdemes felvenni egy short pozíciót. Sok esetben a kitörés után visszateszteli a ellenállást, ami addig támasz volt. Érdemes lehet a visszatesztelést is megvárni, de kockázatos, mert ha nem történik meg, akkor az elmozdulás elejéről le lehet maradni. Ha csak napon belül töri át a horizontális támaszt, de nem zár alatta, akkor még várni kell egészen addig, amíg a záróár nem lépi túl a támaszt, jelentős volumen mellett.
Figyelem:
Gyanús, hogyha az ár nem tört ki az alakzatból egészen a háromszög csúcsáig. Ha a csúcsnál nem történt meg a kitörés, valószínűleg már nem is fog. Általánosságban a háromszög 2/3-ánál ki szokott törni az alakzatból, de legkésőbb a háromszög csúcsánál.
Tanulság:
- A csökkenő háromszög ha egy emelkedő trend tetején alakul ki, akkor trendfordulót is jelezhet előre, egyébként trendkövető alakzat.
