Közel az USA adóegyezmény vége - frissítés

Köztudott, hogy 2024.01.01-től hatályát veszti az USA-val még idén fennálló kettős adóztatást elkerülő adóegyezmény, aminek számos negatív hatását fogjuk érezni magyar adórezidens magánszemélyként.

Márciusban már írtam egy cikket arról, hogyan értelmezem a jogszabályi változások hatását a kereskedésre és befektetésre. Már akkor is leírtam, hogy nem vagyok se jogász, se adószakértő, így ne rám hagyatkozz ha ebben a kérdésben döntened kell. Mindenképp konzultálj adószakértővel. Az alábbi cikk csak a saját véleményemet tükrözi.

Mi a lényeg?

A márciusi cikkemben vázolt tényállás óta tudomásom szerint nem történt változás. Egy szeptemberi portfolio.hu-s cikk is összefoglalja a lényeget.

Nézzük vázlatosan, hogy mi az ami a legjobban érinti a befektetőket, kereskedőket:

1. Amerikai cégek által fizetett osztalékok után fizetendő amerikai forrásadó 30% lesz, ezen felül itthon még fizetendő 5%, így összesen 35% lesz az osztalékok adója. A +5% megúszható TBSZ-el.
   
   
2. Amerikai kamatjövedelem után is várhatóan 30%-os forrásadót vonnak le. Ezen felül itthon a jövedelem 89%-a után 13% szochó is fizetendő. Gondolom ez is elkerülhető TBSZ-en. Tudtommal a kamatjövedelmek esetében nincs szochó plafon.
   
   
3. Ha amerikai papírokkal kereskedsz akkor ellenőrzött tőkepiac ügyletnek (ETÜ) innentől csak az fog minősülni (talán), amit EGT-n belüli brókercég segítségével hajtottál végre. Tehát pl. IBCE. Ha pl. a Tastyworks-ön kereskedsz tovább, akkor nem lesz szembeállítható a nyereség a veszteséggel és még 13% szochó is fogja terhelni a nyereséget a szochó plafonig.

Fentiek közül a legnagyobb jogszabály értelmezési bizonytalanság az ETÜ-t övezi. Ezt az SZJA törvény 67/A paragrafusa defininálja. Legjobb tudomásom szerint ezzel kapcsolatban többen is kértek állásfoglalást a kompetens hivatalos szervektől, de ellentétes információkat kaptak.

A jelenlegi általános feltételezés az (ld. portfolio.hu fenti cikk is), hogy EGT-n belüli brókercég által végrehajtott amerikai piacon történő kereskedés ETÜ-nek minősül, de azért erről nem ártana egy egyértelmű hivatalos állásfoglalás, ami eddig még nem látott napvilágot tudtommal (2023.10.05).

Ha az amerikai részvényekkel és opciókkal való kereskedés nem lesz ETÜ még akkor sem ha EGT-n belüli brókercégen keresztül végzi valaki, akkor az elég nagy K.O. Remélem ez nem fordul elő...

Hogyan tovább?

Fentiek alapján sokakban merülnek fel további kérdések. Nézzük a leggyakoribbakat.

IB-n kívül milyen alternatív brókerek jöhetnek szóba EGT-n belül?

Ilyenkor fel szokott merülni 1-2 közismertebb alternatív bróker is, mint pl. Saxo vagy Degiro. Saxo-val volt anno tapasztalatom, de IB-vel nem tudott versenyezni, így rövid volt a közös pályafutásunk. Ettől függetlenül a Saxo egy stabil cégnek tűnik és ott 100.000€ a számlabiztosítás mértéke.

Degiro egy holland cég, de tudtommal ott elég alacsony a biztosítás szintje, mindössze 20.000€. Ennél a magyar IBCE sokkal jobb VOLT a maga 100.000€ szintjével. Viszont a legújabb hírek szerint az IBCE és IBIE egyesül 2024-ben, így onnantól ott is 20.000€ lesz a biztosítás szintje.

EGT-n belül őszintén szólva elég nehéz jobb céget említeni mint az IBCE ha valaki aktívan kereskedik részvényekkel vagy opciókkal. De kíváncsi vagyok ha valaki tud hasonlót, jelezze és frissítem majd vele a cikket.

Mi legyen a Tastyworks-el?

Nagyon sokan kereskednek a Tastyworks-nél, ami ma már Tastytrade (TT) néven fut. Mivel sajnos nem EGT-n belül brókercég, tehát az ETÜ nem valósul meg, így az adózása annyira kedvezőtlen, hogy értelmetlen ott folytatni az aktív kereskedést. Én biztosan megszüntetem minden jellegű opciós kereskedési tevékenységem a TT-nél.

Ettől függetlenül még néhány dologra alkalmas lehet a TT számla:

1. IBCE-nél számos amerikai ETF nem köthető. Ezeket akár meg lehet vásárolni TT-n és ha profit van rajta és zárni kell, akkor hazatranszferálni és lezárni itthon pl. IBCE-n. Vagy ha hosszabbtávú az elképzelés egy ETF esetén, akkor még az is megeshet, hogy mire majd zárni kell, addigra ismét lesz adóegyezmény, ki tudja. A transzfernek viszont van költsége, így bizonyos pozícióméret alatt nem éri meg.
   
   
2. A fentiekhez hasonlóan részvényt is lehet vásárolni a TT-n azzal a feltétellel, hogyha zárni kell, azt szintén EGT-n belüli brókernél érdemes megtenni ha addigra még nincs új adóegyezmény. De ha valaki amúgy is 5-10 évre vásárol, addig hátha változik a helyzet és akár helyben is zárható lesz transzferálás nélkül is. A lényeg, hogy nem EGT-s brókernél amerikai papírokat innentől nem célszerű zárni a kedvezőtlen adózási feltételek miatt.

Magánszemély vs. cég

Sokszor merült már fel az a kérdés, hogy kikerülhető-e e a fenti problémakör azáltal, hogy valaki nem magánszemélyként folytatja a kereskedést, hanem magyar cégként.

Az első megfontolás ezzel kapcsolatban az, hogyha valaki jelentősebb magánvagyonnal rendelkezik, be akarja-e azt vinni a cégébe? Eddig a magánszemély 15%-ot adózott. Cégként a kereskedési profitot 9% TAO terheli, majd ha a cégből ki kell venni, akkor további 15% osztalékadó és 13% szochó a plafonig. Így több adót kell fizetned mire a céges kereskedési profitból magántulajdon lesz. Persze az is igaz, hogy a bukó is céges...

Az ETÜ kérdése a céges kereskedésnél érdekes, mert erről a TAO törvény nem ír semmit, meg sem említi, csak az SZJA törvény. Így jó kérdés, hogy a fenti ETÜ változás hogyan érinti a cégeket. Bár ha valaki EGT-n belüli brókernél kereskedik a cégével, akkor nem túl releváns. EGT-n kívüli brókercég pedig a tapasztalatom szerint nem fog céges kereskedési számlát nyitni egy magyar vállalkozásnak. Így a kör bezárult.