Hány papírt kövessek és milyen intenzíven?

Eleinte beleestem abba az általános hibába, hogy túl sok papírt akartam figyelni, mert “nem akartam lemaradni semmiről”. Ugye ismerős?

Idővel rájöttem, hogy sikeresen csak akkor kereskedhet az ember, ha limitált és kisebb számú papírt figyel. Meggyőződésem volt és azóta ez tapasztalattá vált, hogy minden papírnak megvan a maga személyisége, ha úgy tetszik saját rezgése, karakterisztikája. Egy kereskedő nem tud 500 papírt megismerni, azokat max. “átpörgetni” tudja, de ténylegesen nem érez rá, nem fog vele soha együtt rezegni.

Annak ellenére, hogy jelenleg több mint 3500 opciózható papír forog az amerikai tőzsdén, ebből pusztán néhány száz az, ami rendelkezik is megfelelő opciós likviditással és annak is csak egy része kereskedhető igazán jól és szűk spread-del.

Az évek során drasztikusan leszűkítettem a kereskedett termékek listáját olyan 10-15-re. Természetesen kiemelt figyelmet szentelek a szektorokat és indexeket megtestesítő ETF papírokra, hiszen a “big picture”-t mindig látni kell. Ha nincs elképzelésed a piaci irányról, akkor az egyedi papírokat is nehéz kereskedni. Kell egy globális elképzelés a várható irányról és annak megfelelően keresni az egyedi belépőket.

Hány papírt figyelj?

Sok vita forog akörül, hogy mennyi papírt érdemes követni és azokat milyen rendszerességgel. Tapasztalatom szerint ez a 10-15 bőségesen elég ahhoz, hogy profitot termeljek. Nyilvánvalóan mindig lesz olyan mozgás, amiben az ember nincs benne, de ezt el kell tudni fogadni. Néha a kevesebb több, tartja a mondás és ez itt is nagyon igaz. Ha túl sokat akarsz követni, szétforgácsolódsz és egyiket sem fogod igazán megismerni. Ezt ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor valakinek 100 barátja van, de egyiket sem ismeri igazán. Vagy a mai kor példája, ha valakinek >3000 ismerőse van a facebook-on...:)

Ami pedig a kereskedés intenzitását illeti, az egyedi dolog. Kinek milyen a habitusa, mennyire ér rá, hogy bírja a stresszt, stb. Egyszer Tom Sosnoff (thinkorswim CEO) említette az egyik webinárjában, hogy szerinte a legnagyobb probléma az átlag kereskedővel, hogy az idő 90%-át elemezgetésre fordítja és 10%-ban kereskedik. Ha túl sokat töprengünk, hogy mit kellene lépni ahelyett, hogy lépnénk, akkor a tapasztalás elmarad és ezáltal a fejlődés is lassul. Persze ez nem jelenti azt, hogy ész nélkül minden kereskedésbe bele kell ugrani, pusztán annyit, hogy meg kell találni az egészséges egyensúlyt a morfondírozás és a tényleges cselekedet között.

A tett halála az okoskodás...:)