USA adóegyezmény hiányának hatásai

Az USA 2022.07.08-án felmondta a kettős adóztatás elkerülését célzó adóegyezményt hazánkkal, ami 2024.01.01-től lép életbe.

Tavaly még volt remény új egyezmény kialakítására a határidő lejárta előtt, de ez mostanra szertefoszlott. Nézzük, hogy az adóegyezmény hiányának milyen hatásai lesznek az amerikai piacon történő befektetésre, kereskedésre magyar magánszemélyként.

DISCLAIMER: Nem vagyok adószakértő, se jogász, így az alábbi információk pusztán az én megértésem, véleményem tükrözik. Mielőtt döntesz adózási kérdésekben, kérlek konzultálj adószakértővel.

A kettős adóztatást elkerülő egyezmény célja az, hogy az egyezményes országokban élő állampolgárok csak egy helyen adózzanak és azt is kedvezményesen tegyék. Most, hogy ez 2024.01.01-től megszűnik, nézzük, hogy ennek milyen következményei lesznek a kisbefektetők számára. Fontos, hogy az alábbi információk a magyar adórezindens magánszemélyekre vonatkoznak.

Alapvetőek háromféle problémakör merül fel:

• amerikai cégek által fizetendő osztalélok adózása,
• árfolyamnyereség után fizetendő adó,
• ellenőrzött tőkepiaci ügyletek.

Amerikai cégek által fizetendő osztalékok

Eddig ha valaki amerikai részvényekbe fektetett, az USA 15%-os forrásadót vont le az osztalékok után. Mivel hazánkban is 15% volt az osztalékok után fizetendő adó (és volt kettős adóztatást elkerülő egyezményünk), így a NAV felé csak be kellett vallani, de fizetni nem kellett az osztalékok után, mert Amerikában azt megfizettük.

2024-től viszont egyezmény hiányában az USA által levonandó osztalék után fizetendő forrásadó 30% lesz. Ebből a magyar fél csak 10%-ot ismer el, így további 5%-al megterheli az adózót, hiszen itthon 15% az osztalékok utána fizetendő adó. Ezen felül sajnos még fizetendő szochó, aminek idén a felső korlátja a 24 havi minimálbér 13%-a, azaz 723.840 Ft. Ha van érdemi fizetésed, akkor ezt az összeget már a fizetésed során befizeted, így nem jelentkezik az osztalékok esetében.

Ha nincs bejelentett béred, csak osztalékokból élsz, akkor jövőre 35% adót és a fenti szochót kell utána befizetned. Mondhatni adóparadicsom lettünk:(.

Ezen az adóterhen az segíthet, ha TBSZ-en vásárolod az amerikai részvényeket, mert ebben az  esetben se +5% adó, se 13% szochó. Viszont még így is 30%-os forrásadó terheli majd a részvények után járó osztalékokat, amit az USA levon.

Tehát a TBSZ segítségével történő legjobb eset a 30%-os osztalékok után fizetendő forrásadó. Más megoldás erre nincs.

Árfolyamnyereség után fizetendő adó

Ez az a terület, ami mindenkit érint, hiszen legyen szó bármilyen befektetésről vagy kereskedésről, annak lehet árfolyamnyereség és veszteség vonzata egyaránt. Ebben a témakörben elég sok félreértést olvastam már különféle cikkekben, blogbejegyzésekben és fórumokon.

Ami itt megvizsgálandó, hogy az SZJA törvény 67/A paragrafusa alapján definiált ellenőrzött tőkepiaci ügyletbe (ETÜ) tartozik-e az adott tevékenység. Ha igen, akkor a veszteség és nyereség egymással szembeállítható és csak a profit után keletkezik adózandó jövedelem, ami 15% jelenleg itthon. Ha olyan termékkel kereskedsz, ami nem ETÜ, ott a veszteség nem állítható szembe a nyereséggel, így a nyereség után fizetendő be a 15% szja.

Ez nem csak az opciózást, de a részvénykereskedést is teljes mértékbe ellehetetlenítené. Opciós spread-ekkel történő kereskedés során minden esetben veszek egy opciót és rögtön el is adok egyet. Azaz mindegyik ügyletben lesz egy nyereséges és veszteséges láb is. Ha a veszteség nem lenne szembeállítható a nyereséggel, akkor olyan méretű nyereséget mutathatnék ki év végén, amennyi pénzem összesen nincs a számlámon. Tehát ez teljesen nonszensz lenne. De szerencsére ez megúszható.

A törvény jelenlegi verziója ugyanis nem termékkör alapján határozza meg, hogy mi lehet ETÜ, hanem szolgáltató oldalról. Ezek alapján röviden kétféle esetben minősülhet valami ETÜ-nek:

• ha adott brókercég az EGT térségben található (kvázi EU), vagy
• a brókercég hazájával létezik kettős adóztatást elkerülő egyezmény.

Fentiek alapján mivel megszűnt az adóegyezmény, így már csak abban az esetben lesz az amerikai részvényekkel és opciókkal történő kereskedés ETÜ, ha azt EGT-n belüli brókercégen keresztül végzi valaki.

Tehát lehet tovább opciókkal és részvényekkel kereskedni?

Fentiek alapján én úgy látom, hogy 2024.01.01-től pl. az IBCE segítségével ugyanúgy mehet tovább az opciós és részvénykereskedés ahogy eddig, mert így benne maradnak az ETÜ termékkörben és így a veszteség szembeállítható lesz a nyereséggel.

Számomra egyébként a következő nagy kérdés az volt, hogy az USA kivethet-e forrásadót az árfolyamnyereség után. Tehát előállhat-e az a helyzet, hogy ugyan a veszteség szembeállítható a nyereséggel, de mégse 15% lesz az utána fizetendő adó, hanem magasabb (pl. 30%). Az eddigi információim alapján ez nem fog változni, mert az USA nem adóztatja meg a külfödieket árfolyamnyereség oldalról, ha nem ott élnek legalább 183 napot évente.

De azzal fontos számolni, hogy eddig az USA az egyezmény miatt nem adóztathatta meg az árfolyamnyereséget, mert erre nem volt jogosult. Innentől akár meg is tehetné, de véleményem szerint ezzel nem fognak foglalkozni, mert az árfolyamnyereség éves szintű kimutatása sokkal komplikáltabb mint egy részvényosztalék után levonandó forrásadó.

Tehát összegezve véleményem szerint 2024.01.01-től az IBCE-n ugyanúgy mehet tovább a részvény és opciós kereskedés, ahogy eddig is. Nem fog változni semmi árfolyamnyereség oldalról!

Mit mond erről a Tasytworks, az IBCE és az IRS?

Megkérdeztem a Tastyworks-öt arról, hogy mi történik abban az esetben ha 2024.01.01 után kereskedik náluk egy magyar, aki adóegyezmény hiányában elveszti a W8-BEN státuszát, kell-e capital gains tax-et azaz árfolyamnyereségadót fizetnie.

Az alábbi választ kaptam, ami megerősíti a fenti véleményem, miszerint nem fizetendő az USA-nak árfolyamnyereségadó, viszont az osztalékadó 30%-ra emelkedik.

Alábbiakban az IBCE válaszát olvashatjátok a fenti témakör kapcsán.

Ezen felül az IRS oldalál is keresgéltem és az egyik FAQ-ban találtam hasonló kérdést, amire szintén az volt a válasz, hogy az USA-ban nem fizetendő árfolyamnyereségadó a 183 napnál kevesebbet ott tartózkodó külföldiek számára.

Mi a helyzet a nem EGT brókercégekkel, mint pl. Tastyworks vagy Tradier?

Sajnos a fentiek alapján innentől a Tastyworks-ön vagy Tradier-en nem lesz folytatható a kereskedés, mert nem minősülnek majd ETÜ-nek, így nem állítható szembe a veszteség a nyereséggel.

Halkan jegyzem meg, hogy teljes nonszensznek tartom, hogy az IBCE-nél vásárolt pl. Apple részvény ETÜ, de a Tastyworks-nél vásárolt már nem az. Ez ugyebár abból fakad, hogy az ETÜ nem attól függ, hogy mi a termékkör maga, hanem hol van a szolgáltató bejegyezve (ld. SZJA törvény 67-es paragrafusa).

Ettől függetlenül azt gondolom, hogy a nem EGT-n belüli brókercégek még jók lehetnek olyan esetekben ahol az ember hosszabb távon tervez tartani részvényeket, ETF-eket abban az esetben ha ott nem tervez veszteséget realizálni. Nem azért, mert tudja, hogy nem lesz vesztesége, hanem azért mert pl. áttranszferálja adott terméket EGT-n belüli brókerhez és ott zárja le az ügyletet, mert ott ugyebár a veszteség szembeállítható a nyereséggel.

Egyébként ha pl. a Tastyn valaki nyereséget realizál jövőre, akkor a 15%-os  árfolyamnyereségadón felül még lesz szochó fizetési kötelezettsége, hiszen a Tasty-n végzett tevékenység nem lesz ETÜ.

Mi változhat még 2024.01.01-ig?

Az már elég tisztán látszik, hogy a két ország között adóegyezmény nem fog születni a hátralévő hónapokban. Az is elég egyértelmű, hogy az osztalékadó mértéke innentől min. 30% (TBSZ esetén) és ebben sem lesz változás.

Amiben lehet változás esetleg ha az SZJA törvényt módosítják és kimondják, hogy hiába nincs adóegyezmény USA és hazánk között, mégis minden amit ott köt a magyar magánszemély ETÜ alá tartozik (függetlenül a brókercég országától). Ehhez elég ha a magyar fél módosításokat eszközöl. De kétlem, hogy ez meg fog történni, hisz ez nem érdeke a jogalkotónak...

Viszont azt is figyelembe kell vennünk, hogy mivel Magyarországon élünk, így egyik napról a másikra bármi változhat. Így érdemes ezt a témát szorosan követni és figyelni a változásokat.