A Megbánás És Az Elsüllyedt Költségek
Ha valami nagyon régóta nem megy, vagy nem úgy működik, ahogy szeretnénk, egyszerűen abba kell hagyni! Ezt a legnehezebb beismerni... De miért?
A kereskedésnél ez szépen látszik. A részvénytulajdonosok szívesebben válnak meg a nyereségben lévő részvényeiktől, mint a veszteségesektől. Ez egy preferenciatorzítás. Ennek az az oka, hogy a befektető külön tart számon minden általa vásárolt részvényt és mindegyiket nyereséggel szeretné zárni. Ezzel szemben a racionálisan cselekvő befektető átfogó képet alkotna a portfóliójáról. Azt a papírt adná el, amelyik a jövőben a legkisebb valószínűséggel fog jól teljesíteni és nem foglalkozna egyáltalán azzal, hogy éppen nyereségben vagy veszteségben lévő papírról van-e szó.
Elsüllyedt költségek téveszme
Az olyan döntést, amikor további erőforrásokat fektetünk egy vesztes számlába, haldokló vállalkozásba, kiüresedett párkapcsolatba, elsüllyedt költségek általi megtévesztésnek nevezik. Gondolj bele a saját életedbe, hányszor volt olyan, hogy pontosan tudtad, hogy már rég fel kellett volna mondanod, vagy szakítani a pároddal, vagy lezárni egy pozíciót mégsem tetted meg. Ennek a fő oka az, hogyha túl sok időt és energiát öltél már bele valamibe, nagyon fáj lezárni, mert azzal elismered a "kudarcot". De sokkal jobb előbb véget vetni neki, mint még évekig cipelni és később még nehezebben megválni tőle...
Az elsüllyedt költségek téveszméje miatt az emberek túlságosan hosszú időt töltenek rossz állásokban, boldogtalan házasságokban, túl sokára adják fel a kilátástalan üzleti / kereskedési próbálkozásaikat. A tradingben ez a jelenség a reménytrading. Ha már buktál valamin 50%-ot nagyon nehéz realizálni, pedig lehet, hogy 100%-ot fogsz bukni.
A megbánás egy érzelem, de egyúttal olyan büntetés is, amelyet magunkra szabunk ki. A megbánástól való félelem szerepet játszik számos emberi döntésben. A kereskedők tudják, hogy a hibás döntéseket megbánás követi és a fájdalmas érzés anticipálása erős szerepet játszik számos döntésben.
Trading téveszme
Ugyanez igaz a tradinggel kapcsolatos útkeresésre is. Ha már beleöltél 5-10 évet a forexbe vagy részvényezésbe, de mégsem vagy sikeres, már csak azért sem adod fel. Ezáltal pedig tovább növeled a szenvedést. Ha 5 év után sem vagy sikeres kereskedő, akkor vagy érdemes beismerned, hogy nem neked való a kereskedés, vagy váltani egy teljesen más kereskedési formára, pl. opcióra. De pontosan itt jön képbe az elsüllyed költségek általi érzelmi nyomás. Már túl sok időt töltöttél vele, így nagy kudarc lenne feladni. De ha nem működik, akkor nem jobb most változtatni, mint 10 év múlva? Melyik a nagyobb fájdalom, ha most változtatsz rajta, vagy ha 10 évig még szenvedsz?
Tudom, hogy nagyon nehéz
Én is átmentem ezen, de nem a tradingben, hanem a munkavállalás és szakmai életutam során. Elképesztően sok energiát öltem egy olyan területbe, amit végül otthagytam. Megcsináltam egy tucat nemzetközi IT képesítést (MCSE, CISSP, CISA, CISM, stb.) és az út végén ott álltam, hogy engem ez már nem is érdekel. Iszonyú nehéz volt belátni, hogy nem a jó irányba haladtam 12 évig. De beláttam és kiléptem belőle. Nagyon rögös út volt, de tele volt tanulsággal. Ezt a személyes történetet szeretném veled megosztani az alábbi videóban.
Mit gondolsz?
Kíváncsi vagyok a véleményedre. Kérlek az alábbi űrlap segítségével névtelenül oszd meg velem, hogy volt-e hasonló érzésed, vagy élethelyzeted. Az is érdekelne, hogy a videó által kaptál-e új felismerést, vagy lendületet egy már régóta halogatott döntés meghozatalára. Köszönöm ha megosztod a véleményed, számomra nagyon fontos ez. (Ha szeretnéd, hogy válaszoljak, kérlek írd bele az email címed is a véleménybe.)
